2011. május 18., szerda

A The Witcher 2 lokalizáció története

Tavaly szeptember 5-én kaptuk meg az első anyagot fordításra (a prológus és az első felvonás szövegeit). Addigra természetesen már leegyeztettem, kikkel fogok együtt dolgozni a projekten. A legjobb fordítóimat kértem fel a feladatra (nemcsak a fordítás minőségének szempontjából, hanem elérhetőség, kommunikáció, lelkesedés és fantasy-hozzáértés szempontjából is). A mastert most április 22-én fogadtam el, és bár azóta is jöttek frissítések, apróbb szövegek, update-ek, nagyjából azt mondhatom, hogy aznap zárult a munka oroszlánrésze. Most megnézem a végleges szöveganyagot, hogy írjak egy-két számot.

Witcherrel töltött napok száma: 230
Lokalizációban résztvevő emberek: 9 + én
Végleges szöveganyag: 1.713.466 leütés (1.299.718 ingame + 413.748 DTP)
The Witcher 2 könyvtár mérete a winyómon: 1,479 GB (csak doc, xls és pdf)
Teszteléssel töltött idő: 34 nap
A lengyel kapcsolattartóval folytatott gmail-es conversation-ök száma: 189
A gmailes postaládám százalékos telítettségének mértéke: 90% (a projekt előtt: 67%)

Azt mindenképpen le kell szögeznem, hogy a CDP RED is sokat fejlődött az előző rész óta, nemcsak maga a játék. A szervezettség és a lokalizációs csomagok minősége messze felülmúlta a 2007-es állapotokat. Amikor megláttam az első excelt, már tudtam, hogy szeretni fogom ezt a projektet.
Ellentétben az első résszel, ahol szereplő szerint sorbatéve (!) kaptuk meg a szövegeket, ezért lilánk nem volt, hogy egy "I do." vajon mire lehet válasz, itt szépen fekete csíkkal elválasztva a párbeszédek, azon belül szürkével a választási lehetőségek szerinti folytatások, a párbeszéd rendesen egymás alatt, a beszélőt feltüntetve, és a végén a választási lehetőségek, amelyek LINKELTEK a folytatásra, tehát még azzal se kellett szenvednünk, hogy kitaláljuk, hol folytatódik a dolog. Zseniális. Az egyik legigényesebb lockit, amit láttam.
Aztán nekiestünk a fordításnak. A szövegeket nem egyszerre kaptuk, hanem egymás után sorban, így szerencsére szépen eloszlott, nem kellett hajrázni, lehetett törődni az apróságokkal, finomságokkal. A The Witcher 1 lokalizáció során (ahol még nem voltam loc koordinátor, de proofreaderként és a szinkron felügyelőjeként elég sok közöm volt a folyamathoz) felállított alapelvekhez a második résznél is ragaszkodtam, úgymint:
  • A Witcher 1 munkálatai előtt elkészített és a Witcher 2-re update-elt glossary-t használtuk (kifejezések, azaz karakterek, helyszínek, szörnyek, növények, tárgyak stb. tekintetében)
  • Káromkodásokban a modern szófordulatokat hanyagoljuk (ellentétben az angol szöveggel), tehát "középkoriasítjuk" a káromkodásokat
  • Nincs magázás egyáltalán, nem magáz senki senkit (a középkori beszédstílusnak megfelelően)
  • A királyok királyi többesben beszélnek
Ez utóbbi szerintem egy olyan ízt adott már az első résznek is, és itt a második részben különösen fontossá vált, hiszen itt már három különböző király is megszólal, ami szerethetővé és mégis elérhetetlenné teszi ezeket a karaktereket. Emellett a második részben egyetlen helyen megtörtük ezt a királyi többest (egy nagyon fontos és nagyon bensőséges jelenetben), és ez még az eredetinél is jobban kiemeli az itt elhangzó mondatokat.
A fordítás során a leghosszabb levelezés a "Dun Banner" kapcsán volt. Az első szövegekben ugyanis, amiket megkaptunk, ez simán egy tárgynak, egy lobogónak tűnt. Később rájöttünk, hogy ez egy katonai egység neve, és akkor aztán beindult a brainstorming. Át kellett adnunk, hogy ez egy híres csapat, hogy barna a ruhájuk, hogy nem mindig engedelmeskednek a feljebbvalóiknak, de bátrak, és az első sorokban harcolnak, valamint hogy könnyűlovasság. Nehéz feladat volt, számos megoldást találtunk, de egyik sem tetszett igazán. Egy ideig alliterálni is akartunk, így sokáig "Barna Bandérium" voltak, de végül a "Barna Kompánia" mellett maradtunk.
Elég sokszor futottunk abba a problémába, hogy a neveket az angol audió máshogy ejti ki, mint ahogy mi képzeltük, és ilyenkor a ragokat egyesével kellett átnéznünk. Roche-nál eltaláltuk, hogy valószínűleg franciásan ejtik majd: "rós", így ott nem volt ilyen gond, de többek között a "dh'oine" szónál már oda kellett figyelni. Ugye a The Witcher 1-nél ez nem merült fel, hiszen ott szinkron is készült, és azért ültem két hétig minden nap a stúdióban, hogy megmondjam, mit hogyan fogunk ejteni a magyar változatban. Itt viszont a magyar feliratok az angol audió alatt látszanak, tehát igazodnunk kellett az angol kiejtéshez, hogy a játékos ne érezze idegennek a szöveget.

A fordítás december 3-án lett kész. Ami egyáltalán nem azt jelenti, hogy letettük volna a lantot, sőt. Innen jött számomra a legkeményebb rész: a rengeteg update és xls-verzió között rendet tartani, figyelni, hogy minden bekerült-e a következő exportba, ha nem, beletenni, megfelelő színnel ellátni a változásokat, átnézni a fordítók munkáját, hogy mindegyik sort megváltoztatták-e, ahol az angolban változás történt, nem hagytak-e ki valamit, stb. RENGETEG update-et kaptunk, gyakorlatilag ez ment végig márciusig, sőt, az utolsó update-et akkor kaptuk meg, amikor már kint voltak a tesztelő srácok Varsóban. Erről mindjárt bővebben, csak előtte még újfent megdicsérem a lengyel kollégákat: anno a The Witcher 1-nél nagyon sokat szenvedtünk az update-ekkel, volt, ami harmadszorra, sokadszorra sem került be, mert nem importálták, figyelmen kívül hagyták, nem kapták meg, azt hitték, hogy már nem aktuális, stb. Most viszont szerencsére nekem is sikerült rendet tartanom és a lengyeleknek is, így csak egyszer-kétszer fordult elő, hogy valamit újra el kellett küldeni, vagy újra bele kellett tenni egy xls-be a korábbi változtatásokat.

A tesztelés kicsit rapszodikusan kezdődött. Eredetileg az volt a megállapodás, hogy tesztelhetjük itt Magyarországon majd a játékot, persze különféle elég durva titoktartási szerződés mellett. Az utolsó pillanatban azonban kiderült, hogy mégsem engedik ki a kezükből a buildet, és Varsóban kell tesztelni, azaz nekem kb. egy hét alatt kellett megszerveznem, hogy találjak rá megfelelő mennyiségű (4) embert, akik: 1. ráérnek ennyi időre külföldre menni 2. hajlandóak a szokásosnál kevesebb juttatásért részt venni a kalandban (hiszen a repjegy és a szállás mellett a cég nyilván kevesebbet tudott nyújtani) 3. képesek és hajlandóak elfogadni a szigorú processeket, valamint hajlandóak aláírni a titoktartási szerződéseket. Ugyan elég sok lehetséges tesztelővel állok kapcsolatban, akikben megbízom, és akik már többször bizonyították, hogy jól tudják tesztelni a honosításokat (azaz jól tudnak angolul és magyarul, jók a hibakeresésben és jól tudnak számítógépes játékokkal játszani), mindhárom pontot csak három ember teljesítette, így végül negyedikként az egyik fordítót küldtem ki.
A srácok összesen egy hónapot töltöttek Varsóban, két turnusban, tehát egy ember két hetet. Március 7-én kezdtük a tesztelést, mint utóbb kiderült, előrébb jártunk, mint a bétateszterek, tehát sokszor olyan hibákba, bugokba, fagyásokba ütköztek a tesztelőink, amelyekre még nem volt meg a megoldás. A process az volt, hogy ők megkapták a szövegeket tartalmazó excel fájlokat, játszották a játékot, ha valamit hibásnak érzékeltek, arról screenshotot készítettek, majd a nap végén ezeket a screenshotokat átnézve az excelben külön oszlopban javaslatot tettek a szöveg megváltoztatására. Ezeket az excel fájlokat én megkaptam, este átnéztem, és amit helyesnek ítéltem, azt áttettem a megfelelő oszlopba. Másnap reggel pedig ők ezzel a javított xls-sel dolgoztak tovább. A játékba heti egyszer lettek beimportálva a szövegváltoztatások, a végefelé többször is. Itt is nagyban lehetett támaszkodni a lengyel kollégákra, akik készségesen segítettek mindenben, valamint a tesztelés második hetétől megérkeztek a cseh és orosz kollégák is.
Annak idején a The Witcher 1-ben én utaztam ki Varsóba egy hétre tesztelni, és életre szóló élmény volt. Most is mentem volna, ha megtehetem, ez biztos.

Egy hibás screenshot (pl. angolul maradt szövegek)

A tesztelést április 8-án hagytuk abba, de utóbb kiderült, hogy megelőztük a többi nyelv tesztelőit, ezért még 1-2 update-et kaptunk a magyar build lezárása után, és ezek ellenőrzésére még egyszer ki kellett utaznia egy tesztelőnek Húsvét előtt.
A mastert Húsvét utáni kedden hagytam jóvá, akkor került nyomdába. Azóta a D1 patchre, azaz a megjelenés napján letölthető frissítésre készültünk, még az utolsó simításokat végeztük el. Tegnap későn értem haza, így csak azért telepítettem fel a játékot, hogy lássam, letölti-e a D1 patchet - és igen, úgyhogy megnyugodtam... Láttunk már olyan játékot, ahol elkészítettük a D1 patchet, és egy hónappal a játék megjelenése után sikerült beimplementálni.

Hatalmas munka volt, de szerintem megérte. Az én számból szubjektíven fog hangzani, de a PlayON-CDP legszínvonalasabb lokalizációja lett, és meg merem kockáztatni, hogy az eddigi legjobban sikerült magyar honosítás.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése