2011. október 18., kedd

De-mentorok és társaik

Persze megfáztam. Pontosabban azt hiszem, még otthonról hoztam, csak most jött ki, úgyhogy most az ágyat nyomom ahelyett, hogy mennék felfedezni a környéket... Pedig terveztem Heidelberg-túrát is, de így lehet, hogy ki kell maradnia. :(
Mindenesetre bementem a helyi boltba (eddig ezt az egyet találtuk, mást nem), ami egy Aldi, zsepit venni, mert elhasználtam az összeset, ami nálam volt. Az Aldiban a legkisebb zsepi-kiszerelés a következő:
Nos, legalább tuti elég lesz...

Viszont tegnap nem meséltem magáról a tréningről, az oktatómról meg egyéb emberekről. A tegnapi okítás "Terminology and Glossary" címet viselt, a mai pedig egy speckó Életerős toolról szólt, amelyben tároljuk a dokumentumokat. A tegnapi előadást egy eredetileg amerikai, de húsz éve Németországban élő fickó tartotta, aki nagyon sokat vicceskedett, többnyire fárasztó poénokkal. De néha azért elsütött egy pár gyöngyszemet, ami tényleg szellemes volt, például mikor a szerinte legnehezebb részhez ért az anyagban, azt mondta:
"From now on I am not your mentor, I am your dementor."
És mikor mindenki hallgatott, hozzátette csak úgy saját magának:
"Expecto patronum!"

Rengeteg utalást tett kulturális dolgokra, nem tudom, hogy csak én értettem-e, vagy csak nekem tetszett, de a többiek nem adták ennek jelét. Például van egy olyan rövidítés, hogy PIL (product information lifecycle, remélem ezért nem harapja le a fejemet senki), és itt elsütötte, hogy:
"But it doesn't matter if you take the red PIL or the blue one..."

Aztán a személyes kedvenc, mikor arról beszéltünk, hogy a trademark neveket és ilyesmit nem kéne lefordítani, példaként azt említette, hogy:
"Apfel would sound weird..."

Szóval elvoltunk.
A tantársak közül mindenképp kiemelném Miss Strébert, aki amúgy nálam idősebb szőke brit csaj, és aki mindenbe beleszól, mindent jól - és jobban - tud, és persze tapasztalata is van az arcához. Első pillanattól unszimpatikus volt, de akkor lopta be magát igazán az avoid listámra, amikor "bug in the box"-ot játszottunk. Ennek lényege, hogy mindenki elképzel egy bogarat egy dobozban, és aztán leírja. A tanár pont engem kérdezett meg, milyen bogárra gondoltam, mondom: ladybug.
Erre Miss Stréber közli, hogy nálunk "ladybird"-nek hívják. Én meg süllyedtem el, hogy milyen béna vagyok, egyszerűbb lett volna azt mondani, hogy nem gondoltam semmire, mit teperek, most meg égek mint az olajkút. Erre kiderült, hogy tulajdonképpen helyesen mondtam, mert a ladybird inkább már UK. Mi viszont amerikai angolt használunk, úgyhogy toll a fülébe.

A másik "kedvencem" egy mai tantárs... Fél óra késéssel esett be. Már nem volt szabad gép, úgyhogy csak valaki mellé tudott leülni. Természetesen mellém ült. Mondom szuper, én leszek az egyetlen, akinek meg kell osztania az oktatáshoz használt gépet. De nem: a srác kicsapta a laptopját, bedugta, bejelentkezett, és onnantól csak csökkentett üzemmódban figyelt az órára: facebookozott, gmailezett, néha láttam kékebb toolokat is, és mikor véletlenül valami feladatot kellett csinálni, megoldotta a saját laptopján - úgy-ahogy. Aminek tulajdonképpen örülnöm kellett volna, csakhogy az egész oktatás közben ott klimpírozott mellettem, ami borzasztóan bosszantott.

De vannak aranyos társak is. Pl. találkoztam egy szerb sráccal, aki tudott pár szót magyarul. Tudománya hamar kimerült persze, de legalább jót beszélgettünk ennek apropóján. Plusz vannak kínaiak is, ők is tök arik. Szegények meg sem próbálták az igazi nevüket mondani bemutatkozáskor, hanem rögtön úgy mondták, hogy "My international name is Jack"...

A mai óra (ööö, szóval nyolc óra, mert hogy egész nap egy course van) még lassabb volt, mint a tegnapi, ráadásul egy részét már tudtam is, mert mint kiderült, az elmúlt egy évben nagyjából ugyanazt a toolt használtam xml alapú szövegek szerkesztésére... Ami phun, mert így egy kicsit vakíthattam is a feladatok megoldásakor.
Tegnap bátortalanabb voltam még, mikor megmondta az oktató, hogy hozzunk létre egy term-öt, és definiáljuk: a "real-time strategy game"-et választottam.
Ma már jobban elengedtem a fantáziámat, és a doksi létrehozásakor a "Role-Playing Games" témát választottam, és erről csináltam szép bulletlisteket, táblázatokat, képbeszúrást, processeket meg ilyesmit. Szerintem elég vicces lett, remélem, megnézik majd.

Ja, és a végére egy-két beígért fotó a campusról (az egész nem fért bele, úgyhogy csak egy kis látványpélda):
Összesen 27 épület van
Schulungszentrum oldalról
Megfáradt diákok kávézója
Most pedig asszem alszom egyet, addig sem kell fújnom az orromat...

1 megjegyzés:

  1. Jobbulást! Ami megmarad zsepi, azt meg szétoszthatod ajándéknak majd itthon. :P

    VálaszTörlés