Madness?! This is Magick!

Na, nem múlt el mégsem a gamerségem, csak eddig nem találtam megfelelő játékot hozzá.
Két napja bele vagyok zúgva a Magickába. Korábban is tudtam, hogy létezik, de több okból is csak vasárnap kezdtem bele:
- mert most volt olcsó Steamen
- mert mostanában többen arra buzdítottak, hogy ez jóság
- mert most volt rá idő és alkalom
- és nem utolsó sorban mert most kezdtük el a lokalizációját, azaz amúgy dolgozom is vele

Miért is tetszik annyira?

1. Lehet játszani ketten co-opban (well, legalábbis olyasmi). Asszem ez számomra a legfontosabb, itt buktak el olyan durva címek is, mint Dragon Age 1-2, Mass Effect 2, Skyrim és társai.
2. Egyszerű. Rögtön az elején az egyik npc mondja is, hogy adnék neked jutalmat, de nem tudod hová tenni, mivel nincs inventoryd... És tényleg nincs. Nem bonyolították feleslegesen túl: nincs karakterfejlődés (max. annyi, hogy melyik varázslatot mikor kapod meg), nincs felszerelés, csak az, amit a kezedben fogsz, menni kell és gyakni, meg hallgatni Vladot, ahogy beszél.

3. Humor. Azt hiszem, ez az egyik legnagyobb erénye a játéknak, lépten-nyomon felfedezni utalásokat más játékokra, filmekre vagy sorozatokra, illetve direkt a történetbe épített, kifigurázott klisék, vicces elszólások és aranyos megjegyzések. Minden spoiler nélkül, eddig a "88 mérföld per óra" achievement vitte a prímet. Plusz az átvezető képernyők.
4. Kényelmes. Viszlát, tízujjas kombók és bonyolult irányítás, welcome, Diablo-szerű egyszerűség. Persze rengeteg véletlen halálba került megszokni még így is, hogy csak az alábbi gombok játszanak: bal egér, jobb egér, qwerasdf, tab, shift és amit selfcastra beállítasz (nálam Alt). A legdurvább kombó, amit eddig egymás után le kellett nyomnom, az a: Q, F, Q, F, A, A, S, jobb klikk.
Ez az egészen egyszerű, üdítő harcrendszernek köszönhető. Nincs mana, végtelen varázslatot tudsz létrehozni, a fontos az, hogy milyen elemekből milyen formában, milyen erősen és milyen irányba. Van víz, élet, pajzs, fagy, villám, arcane, kő és tűz, és kész. Ebből kell felépíteni a kombókat, figyelve arra, hogy bizonyos elemek kioltják egymást - ez amúgy kísértetiesen hasonlít egy egészen kiváló kis flashes játékra, amivel nagyon sokat szórakoztam egy időben: Doodle God. Zseniális, aki nem játszott vele, tegye meg!

5. Taktikai. Ezt még anno wow arénázáskor szerettem meg: számítani a másikra, tudni, mire képes és mit fog csinálni. Eltekintve persze attól a szerencsétlen esettől, amikor félrenyomok, és felrobbantom a társamat, ami egyébként az első két óra alatt felettébb vicces, aztán picit bosszantó, aztán megint vicces, tök jól lehet együttműködni, dupla kombókat létrehozni, fagyasztani és felrobbantani, satöbbi.
6. Rövid. Ez általában nem előny, nekem mégis az. Egyszerűen életemnek ezen szakaszában megijeszt, ha valamit 70 óra játékidővel lehet befejezni, inkább neki se kezdek, vagy ha igen, akkor hamar feladom. ez viszont viszonylag gyorsan végigjátszható, így van kedvem egy-egy nehezebb harcnak többször nekifutni.

Persze mindez csak a Diablo 3 megjelenéséig fennmaradó idő kitöltésére alkalmas, de arra kiválóan. A játék legalább 8/10, és simán lenne 9 is, ha a fejlesztők legalább némileg optimalizáltak volna rajta, és nem 800x600-ban kéne játszanom...