2012. szeptember 3., hétfő

A ravasz, az agy, a színésznő és az író

Most, hogy egy maratoni hétvége után up-to-date lettem Castle-ből, már bátran mondhatom, hogy ezt a sorozatot nekem készítették. Nagyon meg vagyok elégedve a negyedik szezon zárásával is, de már annak felépítése is kiváló munka. De nemcsak a zárás, hanem maguk a részek is rendben vannak: az a fajta humor, amit szeretek, nyomozásba burkolva. A karakterek élnek, szerethetőek (Nathan Fillion amúgy is jöhet minden mennyiségben), kedvencem a kiöregedett színésznő anyuka; a case-ek sikerélményt adnak, mert rá lehet jönni, nem úgy, mint a Colombóban, és azért van némi fejlődés is. Nem zavar, hogy Beckett állandóan magassarkúban fut, meg azt se, hogy néha leejtődnek szálak, mert szórakoztat, és pont ezt várom tőle.
És mellesleg egy gazdag és sikeres íróról szól, ami plusz két pont legalább. És a végén még Helo is feltűnt a Battlestar Galacticából...
Hogy fogom megállni, hogy ne nézzem az ötödik szezont on the fly?!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése