Felavatva

Tegnap fel is avattuk a lakáskát (mostanában több ilyen lesz, több társasággal, mert az egész ismerősi kör azért még ide se fért volna be egyszerre). Az új kanapénk (amit amúgy egy tök jó és elég olcsó helyről szereztünk be, ráadásul Pomázról, úgyhogy helyi) az utolsó pillanatban, azaz pont tegnap érkezett, így már nem kellett attól félnem, hogy mindenkinek állnia kell majd.
A népszerűségben a lányoknál a "gardróbszoba" és a mosókonyha, a fiúknál és a gyerekeknél a kert vitte a prímet, a hűvös idő ellenére is jól tettük, hogy megvettük délelőtt a hat darab műanyag kerti széket.
Az alábbi menüvel készültünk:

• spenótos quiche
• fasírtgolyók
• majonézes burgonyasaláta
• muffin
• sajtos csiga

Itt a fasírtgolyók nyertek toronymagasan, pedig most csináltunk először. Vicces volt, hogy a menüből én csak a fasírtgolyókat fogyaszthatom jelenleg... úgyhogy a sajtos csiga sótlan lett, mivel meg sem kóstoltam.

Ajándékba pedig nagyon sok kedves dolgot kaptunk, mini-sütőformától virágokon keresztül finomabbnál finomabb borokig, a fő attrakció persze egy bogrács volt három sütőkővel, ezeket is fel kell avatni majd valamikor. 

Én a magam részéről eléggé elfáradtam, de ez már lassan megszokássá válik a nap végére. Viszont két új megállapítást tettem a Zélet, a világmindenség, meg minden terén:

1. A mosogatógép egy zseniális dolog.

2. Amit nem szeretnél, hogy egy gyerek fogjon meg / szedjen le / vigyen máshova / kóstoljon meg, azt ne tedd másfél méternél alacsonyabbra.