Amúgy azt meg már egy csomó ideje meg akartam írni, hogy milyen érdekes nyelvtani jelenségre bukkantam.
Amikor egy anyuka a pici gyerekével van valahol, akkor előszeretettel utal magára vagy a babára T/1-ben ("sétáltunk", "megettük az ebédet", "már mászunk", stb.). Viszont az, hogy egy kívülálló úgymond embernek nézi-e a babát, már más kérdés, megfigyelésem szerint az életkortól függ. Ugye a normális, "felnőtt" viselkedés az, hogy elbeszélünk a baba feje fölött ("hol jártál?", "figyelj csak", stb.).
Ámde a környezetemben lévő összes gyerek (4-6-8 évesek) mind így mondják: Nézzétek, Figyeljetek csak, Tudjátok, hogy..., stb. Nagyon vicces volt úgy végighallgatni egy beszámolót az Elevenparkról, hogy Pöttömke is hallgatóságnak volt számítva (amúgy figyelt is egy kis ideig).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése