2015. április 30., csütörtök

Ez

Ma követtem el életem eddigi legnagyobb hibáját.

2015. április 28., kedd

Mi lesz a csillagporból?

Mindig azt hiszem, hogy hétvégén több időm lesz, mint hétközben, aztán mindig kevesebb van... Most már tényleg a körmömre ég a sok tennivaló. Jó, persze csinálhatnám este 9-11-ig is, de akkor már se energiám, se kedvem.
A Daredevil meg jó volt. A 13 rész pont emészthető mennyiség, hogy belekezdjek, a témát ugyan Ben Affleck alaposan tönkrevágta, de talán éppen ezért reménykedett az ember, hogy most csinálnak valami jót, a látvány meg teljesen rendben volt. SPOILER.

2015. április 24., péntek

Süt a nap

Na az van, hogy a szabadidőm munkával, az esti pihenőidőm pedig Daredevillel telik (erről majd ha megnéztem az egészet), úgyhogy ülök ugyan gépnél, de amikor nem muszáj, akkor meg nem. Végre süt a nap, lehet menni sétálni, kertbe, játszótérre, és mivel a múlt hetet bezárva töltöttük, most ez extrán jól esik.
Mozgalmas hét volt, mentünk játszócsoportba, nagyihoz, MOM mögötti játszótérre falkatesókhoz, de semmi olyasmi, amiről érdekes postot tudnék írni.
Stay tuned.

2015. április 20., hétfő

Lepke, cső, szívószál

Két hónap múlva két éves. Ez csak rám nézve durva, mert az ő életének minden napjában jelen voltam, és nem sajnálom egyáltalán, sőt. Nem csinálnám másképp.

Pöttömke ebben a hónapban is nőtt, erősödött, ügyesedett és okosodott. Felmászik a rácsos mászókára, lecsúszik egyedül a csúszdán, kezet mos szappannal, beledug egy kis átmérőjű szívószálat egy nagy átmérőjűbe (ez utóbbi szerintem tökre nem egyértelmű), rúgja a labdát a kapuba (=kertkapu), és mondja, hogy gól, és már egyszer összetett egyedül egy olyan puzzle-t, amelyikben egyetlen képet kell összerakni négy elemből.

Valakitől megtanulta "hát"-tal kezdeni a mondatot, aki nem én vagyok, mert kedvenc szófordulata, hogy:
- Hát ott van [valami]!

Beszédben is van előrelépés, most már érti és félig visszamondja a ha-akkor mondatokat, pl:
- Meggyógyulsz akkor nagy pancsi.
Toldalékot még mindig aranyosan mondja olyan szavaknál, amelyekben van R vagy L (ezeket még mindig nem tudja kiejteni), itt: pohák, fakanával, stb. Ugyanakkor éppen ma mondott két egymás utáni mondatot számomra bámulatosan:
- Földön van cső. Kérem szépen csövet.
Értitek, cső, de csövet. Durva.

Érti a -nak, -nek két felhasználását, használja is őket, ismeri a -hoz-hez-höz és az -ért toldalékokat is, és a -val-velt is helyesen használja (a hasonulás elmarad a kiejthetetlen mássalhangzóknál), viszont aranyos mondata sétából:
- Elment bicikli nagy fiúval.
Nyilván, mert neki a bicikli is élőlény, tehát tök mindegy, ki kivel ment.

Legcukibb félreértései folytatás:
Katalinka száj el (mutat a szájára)
Szöcskebokán jő az állam (mutat az állára)
Rózsás kötéledbe (mutat a hinta kötelére)

Képes egy nap háromszor végighallgatni ugyanazt a mesét, és most már tényleg végigüli és meghallgatja (ez egy hónapja még nem volt így, inkább a képeket nézegettük és keresgéltük a bóbitát, katicát, órát, virágokat, kutyusokat, stb.), gyanítom, hogy egyre többet ért meg belőle. A mesekönyvek nagyrésze nálunk esti mese, így csak pár maradt nappali olvasásra, de majd beszerzek még. Jó lenne egyszer nyugiban végignézni a kínálatot, hogy érdekesen megrajzolt, értelmes meséket tudjak venni, de gyanítom, erre nem lesz alkalmam.
Kedvenc könyve amúgy most a Búvár Zsebkönyvekből a Lepkék, húsz percig forgatjuk, hogy zöld lepke, sárga lepke, pöttyös lepke, szőrös hernyó, stb. Sőt, azt is meg tudja mondani, hogy melyik lepke ugyanolyan, mint ami a könyv elején van, és melyik nem ugyanolyan.

Voltunk pár napot Tatán hotelben, a lift és a szökőkút teljes sikert aratott, és persze a melegvizes, bugyborékoló medence is, mert Picúr imád pancsolni. Ezért is várom nagyon a nyarat, egyáltalán nem magam miatt, neeem.

Ebben a hónapban kaptunk kritikát, hogy mindene megvan a kölöknek, és így nem lesz életrevaló, és kaptunk dicséretet, miszerint mennyire menő, hogy kreatív és házi készítésű játékokkal játszik. Csináltunk (többnyire a férjem) neki matatófalat, hátizsákot, fürdőszobai fellépőt, autócsúszdát fából, plusz egy ideje azzal is szívesen tölti az időt, hogy egy házi barkácsolású pörgettyűre (egy műanyag karika, eredetileg marokerősítő, benne egy beleszorult lyukas fa hatszög, a lyukban pedig két tipli, az egyik rövid és lekerekített) ráügyeskedik egy hajgumit az aljára, majd jön hozzám, hogy:
- Anya elindít kanika, nem esik le hajgumi.
Ekkor én elindítom, és vagy leesik, vagy nem. És nevet rajta. A legmenőbb, ha úgy esik le, hogy a karika tovább pörög benne, mert akkor a "Kanika benne pögö fogo hajgumiban!"

A múlt hetet végigbetegeskedte szegény, fogyott is harminc dekát, de most már nagyjából jól van, csak a köhögése pont olyan, mint az enyém volt egész gyermekkoromban (csúnya). Elfáradtam nagyon a sok éjszakai ébredésben és a kétszer annyi igényelt energiában (azt pl nagyon várom, amikor észérvekkel lehet majd hatni rá, hogy bevegye a gyógyszert, és ne kelljen beleerőszakolni lefogott kézzel), úgyhogy ebben a hónapban kevesebb fejlesztésre és új közös játékok kitalálására való energiám maradt, de azért szerencsére még mindig szeret verset és mondókákat olvasni, és mivel az összeset tudom fejből, ezekben a negyed órákban kiválóan tudok pihenni.

2015. április 19., vasárnap

Kamilla

Amikor az ember egy hete minden éjjel felébred legalább háromszor-négyszer, akkor nagyon hülyéket tud álmodni. Sajnos többre emlékszem is, és ilyenkor mindig vicces kielemezni, hogy tudat alatt milyen kérdések foglalkoztatnak és kikkel kapcsolatban gondolkodom, na, nem az álmoskönyv alapján, hanem inkább afféle józan paraszti belegondolással.
Az összeset nem írom le, nehogy valaki más is kielemezzen, de az egyikben ismét gyerek voltam, kábé kisiskolás, és inhaláltam kamillateával, fejemen a törölköző, és elszédültem a gőztől. Amikor felriadtam, még éreztem a kamilla átható illatát.
Tényleg nagyon durva lenne, ha mindenre emlékeznénk, és nem tudnánk felejteni.
Amúgy tetszett a Lucy című film még régebben.

2015. április 15., szerda

Listák, listák

Amúgy mindenki úgy van vele, hogy meglát valamit, amiből valamit szeretne csinálni, és aztán ezek a dolgok hónapokig ott állnak az asztalon vagy polcon, mire végre lesz belőle valami tényleg?
Rengetegszer fordul elő, hogy elmegyek külön a boltba, hogy nekem most feltétlenül kell ez, és aztán nem csinálom meg, amire fel akartam használni. Van egy több mint húsz elemből álló listám, hogy mit kéne csinálni, amikor Picúr éppen alszik, és én nem dolgozom, főzök, mosogatok, egyéb háztartási munkát végzek, de valahogy nem igazán sikerül.
Főleg most, amikor megint beteg sajnos, és kétszer annyi energiába kerül foglalkozni vele, plusz nem mehetünk ki, mert hőemelkedése van, és már az összes játékot unja.

2015. április 9., csütörtök

Hát Izsák?

Én meg közben ezt varrtam egy régi farmernadrágból Picúrnak:



2015. április 8., szerda

Matatófal

Amúgy megint csináltunk egy csomó mindent kézzel, az egyiket nem én.
Ez itten egy matatófal, az eredeti ötlet innen. Az egészet a férjem csinálta, kicsit villamosmérnökösítve a feladatot:

 Van rajta ÉS, VAGY és KIZÁRÓ VAGY kapcsoló, akasztó, és egy ablak három zárral, amelyet ha kinyitsz, akkor mögötte világítani kezd egy lámpa, és elindul a ventilátor is a jobb felső sarokban.
Minden kinyitva és felkapcsolva:
Pöttömkének nagyon tetszik, egyelőre főleg az ablak, de a lámpákat is kapcsolgatja vadul. Kiváló elfoglaltság, amíg Anya mosogat például.

A lámpák mind led, úgyhogy se nem fogyaszt sokat, se nem káprázik tőle a szeme. A ventilátor se fújja arcba, mert befelé van, tehát szív.

2015. április 5., vasárnap

Dőzsölés

Az alacsony szénhidráttartalmú dőzsölés: egy szelet sonka mézes-mustáros mártásban, egy szelet grillezett csirkemell kéksajtos mártásban, egy szelet karaj tejszínes gombamártásban, egy darab tócsni, mozzarellás paradicsom, vajon párolt zöldségek és cseresznyepaprika.

2015. április 1., szerda

Rodolfo és Bábel-torony

Az meg tök vicces, hogy amikor az embernek gyermeke lesz, akkor hirtelen előjönnek emlékek az agya hátsó zugából, amelyekről azt hitte, hogy rég eltűntek már.
A hétvégén azt próbáltam összeszedni, mivel játszottam kisgyerekként (gondolom, ovis korra értettem ezt, mivel az előttre nem emlékszem), mármint a sok kertben szaladgáláson, meseolvasáson és -hallgatáson, diavetítésen és egyéb retro dolgokon kívül. Többek között ezek jöttek elő:
  • Rodolfo csomag
  • Egy fekete alapon versenyautómintás nagy autó (nem matchbox, hanem nagyobb), ki lehetett nyitni az ajtaját meg minden
  • Nagyon nagy gorilla plüss
  • Lencsibaba
  • Egy másik baba, amelyik tudott sírni
  • Bábel-torony színes golyók kirakós (oldalt)
  • Moncsicsi (de ez is később szerintem, már inkább iskolásként)
  • Fekete péter kártya, később rikiki kártyázás francia kártyával (ezt olyan 6 éves kortól sztem)
  • Kombi-kolor, a legjobb társasjáték a földön (ja, és egyéb társasok, mint Ezüst-tó kincse, Gazdálkodj okosan, stb.)
  • Némi LEGO, nem túlzásba víve, de azért két doboznyiból lehetett szépeket építeni
És onnantól, hogy Budapesten laktunk, és hugim is képes volt szerepjátszani, Barbie-zás vég nélkül.