Kacsa-macsa

Pindúrtündérnek nagyon tetszett ez az advent. Nem pontosan értette, hogy mit várunk ennyire, de minden reggel lelkesen mondta, hogy "aludtunk", azaz ki lehet nyitni egy fiókot az adventi naptárban, néha ajándékba hozott nekem egy karácsonyt (=hozott egy dobozt), és a Mikulás nagyon tetszett neki. Azóta is folyamatosan énekli a Hull a pelyhest, jó hangosan, egész szépen eltalálva a hangokat, és kívülről tudva a szöveg 90%-át (a többit kihagyja).

A két beszédbeli hiányosságot egy hónap alatt pótolta. Vannak névelők és van felszólító mód is (jöjjél, maradjál, várjál). Egyeztetési gondok vannak még néha (kéjekszépen a parit), és talán a legtöbb gondja azzal van, hogy még nem tudja elég jól kimondani a gondolatait, látszik, hogy néha frusztrálja, hogy szeretne valamit mondani, és nem sikerül... De amúgy gyönyörűen beszél.

Sőt, most már ő is elkezdett viccelődni a szavakkal. A tesója hatására az ikerszavak neki is nagy slágerek. A saját kreálmánya a "kacsa-macsa" és az "állat-mállat". De a viccelődésből a legjobb ebben a hónapban az volt, amikor Zsuzsi baba leesett, és Mili közölte: "Zsuzsi bamba".

Egy ideig tetszett neki a "miért" kérdés is, de aztán megunta, azóta inkább azt mondogatja, hogy "tudod...", így: "Ez az enyém, Anya, tudod", "Nagykislány vagyok, Anya, tudod", "Kati maci kell, Anya, tudod"...

Nagyon ügyesen ugrál páros lábbal, szívesen segít a konyhában, teljesen jól érti, hogy lehet a macikkal szerepjátszani, és a karácsonyi ajándékok közül a kedvence a zenélő-fütyülő-öntéshangot hallató teáskanna.